Mit jelent ma Magyarországon a közösségfejlesztés?
A közösségfejlesztés települések, városrészek komplex (társadalmi - gazdasági - kulturális) fejlesztését jelenti egy bátorító, informáló, kapcsolatszervező munka segítségével létrejövő helyi önszervező közösségi hálózat kiépítése által.
A közösségfejlesztés ma Magyarországon a demokrácia alapintézményeiből, az állampolgárok önszervező közösségeiből álló civil társadalom kiépülését felgyorsító tevékenység.
Ennek a hazai gyakorlatban több mint 20 éve megjelent foglalkozásnak az első hazai műhelye a Magyar Művelődési Intézet volt, ahol ma ezzel a névvel önálló részleg, a
Közösségfejlesztési Osztály működik.
A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, majd a közösségben megfogalmazódó feladatok tervezése és közösségi megoldása következik.
Kulcsfogalmaink: közösség, lokalitás, részvétel, képessé tétel, civil társadalom, szocializáció, közösségi hálózatok, társadalmi tőke, szolidaritás, felnőttképzés, önkéntesség, helyi nyilvánosság.
Magyarországon az amerikai és a nyugati hagyományoktól eltérően, nem a szociális szférából, hanem a kulturális-közművelődési területről indult el a közösségfejlesztői munka, s gyakran erre a hálózatra támaszkodik ma is. Első időben főként falvakban, vidéki térségekben produkált komoly eredményeket ez az új szakma, az utóbbi években gyakorlattá vált a városi közösségi fejlesztőmunka is. Ugyancsak az utóbbi évek jelenségei, hogy új területek kerültek előtérbe: a helyi közösségi alapú gazdaságfejlesztés; az érintettek részvételével történő tervezés település- és városfejlesztési koncepciók kialakításában, az egyes korosztályok: főként a fiatalok és a 60 éves kor közelébe kerülőkkel való foglalkozás. Tudatosan építünk országos szakmai segítőhálózatot (KÖZTÁMHÁLÓ elnevezéssel) közösségfejlesztőkkel a helyi kezdeményezések bátorítására, segítésére.
Kiemeljük, hogy egyre határozottabban kapcsolódik, összefonódik a hazai közösségfejlesztés gyakorlatában a kulturális és szociális ágazat, illetve ezeknek a területeknek az együttműködése; de a vidék- és térségfejlesztési programokban is mind hangsúlyosabbá válik a társadalmi részvétel, a humán fejlesztés is.
Ezek a folyamatok a képzési területen is kitapinthatóak: a művelődésszervező, a szociális munkás és a vidékfejlesztési képzésekben a leggyakoribb a közösségfejlesztésnek, mint tantárgynak az oktatása, de megjelent már egyebek között a településmérnöki, az urbanisztikai, az agrár, a védőnői képzésben is.
A Közösségfejlesztési Osztály tevékenységében jelentősen a külső szervezetekkel való együttműködésre, kooperációkra van utalva. Ez részben a munka természete miatt, részben a működéshez szükséges állami ráfordítások, források hiánya miatt is alakult így.
A Közösségfejlesztési osztály munkájáról
Osztályunk – együttműködésben a Közösségfejlesztők Egyesületével, a Közösségi Kapcsolat Alapítvánnyal és a Civil Kollégiummal – egy nagyszabású gyűjtő és rendszerező munka résztvevője, amelynek kereteiben készült el és folyamatos megújítással működik a közösségfejlesztés hazai honlapja.
Referencia feladataink keretében figyelemmel kísérjük a közösségfejlesztés hazai és nemzetközi szakirodalmát, gyakorlatát; a civil társadalom, az önszervező-önkormányzó közösségek elméleti és gyakorlati tapasztalatait; a helyi nyilvánosság és a közösségi médiahasználat szakkérdéseit; az ifjúsági önkormányzatok mozgalmát.
Műhely illetve terepmunka keretében Budapesten Újbudán, Kőbányán, Józsefvárosban, Újpalotán; vidéken a Felső Kiskunságban, BAZ megyében, Pécs körzetében és számos más helyen dolgozunk folyamatosan.
Információs jellegű adatgyűjtést, rendszerezést és feltárást végzünk a Közösségi Adattár keretében a szakterületünkkel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalom és a különféle képzési anyagok körében; de a közösségi médiahasználattal, az ifjúsággal, a társadalom perifériájára kerültekkel kapcsolatos szakanyagok területén is.
Szolgáltatási feladataink keretében tanácsadással állunk rendelkezésre a helyi és a kistérségi fejlesztőmunka; a civil szervezetek alakulása, működtetése kérdéseiben; a szomszédsági közösségi munka területén, e területek képzési ügyeiben, a helyi médiumok és az ifjúsági önkormányzatok segítésének kérdésében.
A Közösségfejlesztési osztály munkatársainak szakértői tevékenységei:
Kovács Edit
Közösségfejlesztés a gyakorlatban
Szomszédsági munka elmélete és gyakorlata
Ifjúsági kortárssegítés (kulturális, szociális, mentálhigiénés területei)
Közösségi hozzáférés a helyi médiumokhoz
Civil társadalom, nonprofit szektor, NGO-k működésével kapcsolatos kérdések
Közösségfejlesztés a gyakorlatban
Városi- városrészi- szomszédsági közösségi fejlesztőmunka
Közösségfejlesztői képzések, szakirodalom
Helyi nyilvánosság kérdése, közösségi működtetésű médiumok (helyi lapok, rádiók)
A közösségi fejlesztőmunka módszerei
Civil társadalom, nonprofit szektor, NGO-k működésével kapcsolatos kérdések Közösségi alapú városmegújítás
Önkéntes munka, önszervező közösségek
Legfőbb együttműködő partnereink:
Közösségfejlesztők Egyesülete
Civil Kollégium Alapítvány
SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
KÖZTÁMHÁLÓ
Civil Rádiózásért Alapítvány
További részletes anyagok a közösségfejlesztésről a www.kozossegfejlesztes.hu honlapon!
